92. rész - Conor VS. Cassie

Sziasztoook! :D Oké a múltkor csak úgy kitettem a részt, mert nem volt időm hozzá írni, de gondoltam most beköszönök mint nőgyógyász a babához... (Lehet ezért nincsenek barátaim? Ki tudja!... Ui.: Lina ha vmikor eljutsz idáig jelezd már XD) Oké na de itt rész és egy kis figyelmeztetés is, mert hát mint tudjátok Ally a család szeretetéről híres, csakúgy mint barátai is. Na de jó olvasást pusziii :** (Kicsit hiperaktív lettem, de még nem kell a diliházba mennem. Ez van ha megtalálom életem BTS NamJin ficijét...)

[Figyelem! A következő részben töménytelen mennyiségű káromkodás és szidalmazás hangzik majd el. Vagyis majd csak a fejedben. Én javaslom, hogy felnőttek forduljanak el és a gyerekek pedig tanulják meg hogyan kell elküldeni valaki a jó édes dinoszaurusza tea partijára. Mert ugye ebben a kibaszott történetben kurvára senki sem káromkodik! (Főleg nem én!) ;D]

Ally:

- Csak nem újra összeáll a Spice Girls? – mosolyodott el negédesen Conor egyenesen Cassie-re meredve.

Cassnek ökölbe szorult a keze. – Soha nem hittem, hogy pont itt találkozunk. Azt hittem minimum a rendőrségen, te gyerekrontásért én pedig tanúként.

- Cass… - sziszegtem. Oda se hederítettek rám. És a legnagyobb baj, hogy a többiek is beszálltak.

- Mi van elfogyott a kinyírható ember így célba vetted a barátnőnk újra? – le fogtok leplezni a picsába lányok.

- Ezt nem mondanám, úgy hogy még a saját húgomra se vagyok képes vigyázni! – ó hogy baszódj meg te is! Conor Lissára pillantott.

- Nem tudsz belém kötni mi? – nevetett Lissa.

- Bocs Miss Tökély! – forgatta meg a szemeit Conor.

- Istenem le kellett volna lökjelek a harmadikról, amikor meg volt rá a lehetőségem! – morogta.

- Túléltem volna! – vigyorgott Conor büszkén.

- De ha ott állok alatta és még beletöröm a bordád a tüdődbe úgy már nehéz! – csatlakozott Cassie.

- Mennyire nem hiányoztál Cassandra! – sétált közelebb Conor.

- Cassie. – sziszegte a szöszke barátnőm. Fejével Carter felé bökött. – Az hozzád tartozik?

- Aznak neve is van. – sziszegetett most Conor. – De úgy látom neked is lett egy új ráncigálható állatod, mióta Ally elköltözött! – fel nevetett. – Hihetetlen, hogy van aki huzamosabb ideig el tud viselni. Valami csodabogár lehetsz, ember! – nézett Geogre-ra. – Mi is a neved? James, Jonathan, valami dzs-s az biztos.

- George! – lépett közelebb Conorhoz. – Hopkins! – nyújtotta a kezét. Mindketten gunyorosan meredtek egymásra.

- Conor. Lane. – fogadta el a kezét. George vissza állt a neje mögé.

- Tudtam, hogy Allynek nincs valami jó ízlése, na de hogy ennyire! – letörte a mosolyt Conor arcáról.

- Mi lenne ha ezt most befejeznénk? – álltam közéjük próbálva megoldani a problémát. – És mi lenne ha mi elmennék enni? Úgy most!

- Nem! – válaszolta Cassie.

- Megteszek mindent, amit kérsz 2 hétig, csak kérlek menjünk már! – kérleltem.

- Nincs ilyen szerencséd Ally! – tolt félre a barátnőm. – Az exed most jobban érdekel.

- Ex? – pislogott nagyokat Carter.

- Gondolom még annyira se tartottad, hogy elmond a húgodnak! – nevetgélt. – Milyen szánalmas!

- És Ally elmondta neked? – vágott vissza Conor.

- És mond csak hogy vagy mostanság Lane? – pislogott fel Cass.

- Remekül voltam, míg nem találkoztam veled. – forgatta meg a szemét.

- Pontosan ugyanezt érzem! – bólintott Cass. – Meg persze a tömény undort, de az csak mellékes.

- Komolyan mondom, melyik boltban szedted össze? Lehetetlen, hogy legjobb barátok vagytok! – nézett rám. – Annyira gyerekes és neveletlen.

- Vénember. – szólalt meg azonnal Cass.

- Taknyos. – szólt vissza csípőből Conor.

- Gyerekesek! – mondtam végre én is valamit.

- Éééééén? – háborodtak fel pontosan egyszerre. – Ő a gyerekes! – mutattak a másikra. – Ne utánozz vénember/taknyos!

- Ááá dehogy. Csak mindketten végig égettek mindenhol és képtelenek vagytok normális ember módjára viselkedni!

- Emlékeztesselek mit tett veled? (Cassie)

- Tán elfelejtetted, hogy a problémáidról tudomást sem vesz? (Conor) (lusta vagyok valamit alkotni a végére XD - Kukorka)

- Be fognátok végre? – üvöltöttem rájuk. – Basszus mennyire elviselhetetlenek vagytok, mind ketten! – a hajamba túrtam. – Tudjátok mit? Öljétek meg egymást és basszatok el mindent az éltemben, engem már nem érdekeltek. Legalább viselkednétek felnőtthöz méltóan, hisz ha jól emlékszem mind kettőtök bőven elmúlt 8. Csesszétek meg! – kaptam fel a dzsekim és kibasztam az ajtót és kiléptem a hideg utcára.

Conor:

Istenem ez a Dessauge lány! El nem tudom képzelni, hogy miért barátok még mindig. Még most is a saját bajait teszi előre, mint az Allyét. Már akkor sem kedvelt, amikor az internátusba kerültem. Ha nem is tudta, hogy együtt járunk Allyvel, de sejtette, hogy Ally több számomra mint egy puszta jöttment diák, akit a védelmezők tanácsa kért fel, hogy karoljam fel. Sosem kedveltem, sem a töri órákon, ahol okoskodott, sem órán kívül, ahol ugyanezt tette. Viszont azt nem tudta, hogy Ally néha elmesélte, hogy Cassie rossz kedvében mit vág a fejéhez. Így én is úgy kezdtem hozzá állni, ahogy ő Allyhez. És még most is megérdemli, hogy lekezeljem.

Hogy merészel beszólni nekem? És még a férjnek nevezett kisállata is. Így pont olyan mint Ally anyja hallásból.

Hála neki sikeresen lelőtte azt is, hogy Ally az exem. Már ha lehet kapcsolatnak nevezni, azt ami köztünk volt.

- Nézd meg mit csináltál! Most elüldözted a saját otthonából! – üvöltött rám Cassie.

- Jaj fogd már be primadonna! – forgattam meg a szemem. – Mintha te nem ezt csinálnád évek óta. Csak te a világból akarod kikergetni.

- Örömmel tölt el, hogy nem tudsz megsérteni. – vigyorgott.

- És ha azt mondom, hogy a drága barátnőd többszörösen hasonlított az anyjához? – vontam fel diadalittasan a szemöldököm.

- Hazudsz!

- Már miért tenném? Azt mondtad nem tudlak megsérteni, akkor minek hazudnom? – vontam vállat.

- Azért ez durva volt. – suttogta Lissa.

- Várom a visszavágást. Biztos neked is van valami beszólásod az én szüleimmel kapcsolatban. – várakoztam.

- Tisztelem a halottakat annyira, hogy nem sértegetem őket! – szűrte ki fogai közül. Úgy tűnik az eldobott késem tökéletes helyen talált benne.

- Azzal, hogy a mi nappalinkban ölitek meg egymást nem hozza vissza Alisont. – mondta hirtelen a húgom. Cassie szinte vérszemet kapva mérte végig a húgom.

- Egyetértek. – bólintott Jev átkarolva. Jaj ne nyáladzatok már pont előttem mikor épp az igazamat védem.

- És ehhez nektek mégis mi közötök van? – kérdezte flegmán a lány.

- Mert az ÉN bátyámat szeretnéd kinyírni, felteszem valami jogos indokkal. – már Cassie kezdett megörülni. – De azzal a hülye indokkal, hogy valami rosszat tett Allyvel, ami felteszem szakítás volt. – de persze már kitalálta a történetet.

- Azzal ne jut senki előrébb, hogy macskaként veszekedtek az unokanővéremen. Tekintve hogy nincs itt és legszívesebben mindkettőtöket megfojtana egyesével.

- Basszus ezek tényleg rokonok! – jegyezte meg Elena.

- Én nem kötök fegyverszünetet ezzel! – jelentette ki Cassie. Egyetértettem volna a szöszivel, de mivel utálom, ezért jó felnőtt módjára nem tettem.

- Rosszabbak vagytok, mint a ribanc osztálytársaim! – szólt ránk Kelley. – Befognátok végre az igazatok bizonyítását! Senkinek sem kell fegyverszünetet kötnie, csak ne öljétek meg egymást Ally előtt. Így is van elég baja, nem kell még nektek is plusz egynek lenni. Nem volt neki elég nyűg, hogy a hiperőrült anyánkkal kell szülinapozni, még ti is basztatjátok nulla huszonnégyben.

- Mond valamit. – jegyeztem meg, majd Cassiere néztem.

- A szülinapjára tekintettel még nem öllek meg. – egyezett meg a szöszi. – De amint elmúlt éjfél kibelezlek és felkötlek az első villanyoszlopra.

- Egy élmény lesz téged kínozni. – sziszegtem.

- Mi ez basszus valami rossz szappan opera? – sóhajtotta Jev. – Már csak az hiányzik, hogy Ally visszajöjjön valami random Rómeóval.

Szerintem a Townsond gyerek egy jós. Ugyanis Ally valóban megjelent az ajtóban egy idegen férfi nyakába kapaszkodva, mint valami kismajom. Arcát a férfi nyakába fúrta, aki csak szorongatta, mintha a saját tulajdona lenne. Ha ez a barátja én feladom és ő lesz az első ember akit kinyírok, Cassie előtt. Hogy merészeli össze-vissza fogdosni, Ally meg nem is tesz semmit.

És NEM! Egy kicsit SEM vagyok féltékeny.

- Ally mássz le rólam! – mondta az ismeretlen férfihang.

- Nem akarok! – szorongatta jobban a lány.

- Én is agyon ölelgetnélek még, de ne égesd önmagad a barátaid és a családod előtt.

- Oké. – egyezett bele Ally és lemászott a fiúról. Megigazította a ruháját és rám se pillantott. – Nem akarok itt lenni, lelépünk valahova?

- Köszönhetek Cassiéknek? – nevetett. Mintha már hallottam volna azt a hangot.

- Na a Rómeó. – sóhajtott Cassie.

Ahogy a srác megfordult azt hittem leesik az állam a helyéről. Valahol mélyen ismerős volt már az állása is, de soha nem hittem volna, hogy pont ő fog ott állni, Allyt ölelgetve.
Akkor lehet azok a lányok akik nála voltak végig, azok mind Ally volt? (fogalmazás csillagos ötös - Kukorka)

- Jason? – kerekedett el a szemem. Abban a pillanatban Ally és Jason is rám kapták a tekintetük.

- Conor? – pislogott vissza Jason, és felém sétált.

- Ó basszus! – mondta ki hangosan Ally, Jasonre pillantva, mintha minket meg se hallotta volna. Utána leesett neki.

- Ti ismeritek egymást? – szólaltunk meg egyszerre mind a hárman. Ally köztem és Jason közt kapkodta tekintetét, de leginkább gyilkos tekintettel bámult a fiúra. Jason viszont engem bámult, míg én Allyre néztem. – A legjobb barátom! – mondtam egyszerre Allyvel, és pont egymásra néztünk. – Mi? A tiéd? – beszéltünk egyszerre már ketten. – Ez igaz? – néztünk Jasonre.

Kínjában elmosolyodott Allyre nézve. – Meg tudom magyarázni!

- Ó és mégis hogyan? – szólaltak meg tátott szájjal Elenáék.

- Hallgatlak! – sziszegte Ally, míg én hangosan is kimondtam.

- Nem beszélhetnénk meg ketten? – nézett hízelegve a vörösre. Abban a pillanatban viszont eljutott a tudatomig, hogy miről is szól a vita.

- Várjunk, akkor ti most tényleg legjobb barátok vagytok? – mondtam ki hangosan amire gondoltam. Tehát nem járnak, igaz? Nagyon remélem. Mert ha nem, akkor Jasont elgyepálom az első tárggyal a kezemben.

- Születésem óta ismerem! – hencegett felhúzott orral. – Mégis ki vagy te, hogy a legjobb barátjának nevezd?

- Én az Ő születése óta ismerem! – mutattam Jasonre. – És ha jól számolom 2 évvel idősebb tőled! Szóval touché!

- Menj anyámba! – forgatta meg a szemét.

- És hova is szeretnéd küldeni? 

<<91. rész

93. rész>>