18. Sonny (3/3. rész )

Hello!
Ehhez nincs hozzáfűzni valóm :) ITT a rész:


Jev:

Reggel 6-kor keltem, hála Kelleynek és anyának. Vagyis inkább Kelleynek, aki elkezdte a zenét üvöltetni. Persze én dühösen berontottam hozzá, ahogy Ally is. Csodáslátványt nyújthattunk anyámnak, aki időközben szintén feljött. Kelley, aki felöltözve, kisminkelve hallgatta a zenét, én pólóban és boxerben, és Ally, aki pizsamában és kontyba fogott hajjal meredt gyilkos tekintettel Kelleyre. Majd fogta magát és kihúzta a magnót a konnektorból, majd felkapva azt visszadübörgött a szobájába.

 - Meg tudhatnám, hogy minek kell felébreszteni reggel 6-kor, amikor nincs suli?! – kérdeztem a két szőkére meredve.

- Mert ma van a… - kezdett neki anya, de Kelley felkiáltva félbe szakította.

 - MAGICVILLE KARNEVÁÁÁÁÁL!! – kiáltozott boldogan Kelley.

 - Rájöttünk! – kiáltott vissza Ally a szobájából.

- Jev öltözz, aztán segíts pakolni. – indított vissza anya a szobámba. Miután felöltöztem a kezembe nyomtak egy dobozt, hogy vigyem ki a kocsihoz. Visszafele jövet Ally jött szembe szintén egy dobozzal. Amikor letette, csak akkor tűnt fel, hogy AC/DC-s pólóban van, ami majdnem combja közepéig ért, de derekánál összefogta egy övvel, és a bőrdzseki takarásában nem látszott túl nagynak. - Neked mióta van AC/DC-s pólód? – kérdeztem pólójára mutatva, hisz nem is szereti a bandát.

 - Jaj, ezt még régen kaptam. – pillantott le zavartan vihogva pólójára, majd mosolyogva visszament a házba, gondolom a többi dobozért. Amióta itt van olyan furcsán viselkedik. És már eleve az furcsa, hogy idejött, hisz ha tavaly nem voltam neki elég ok, hogy idetolja a képét és azt mondja ”Boldog Szülinapot!”, vagy azt hogy „Fordulj fel!”, akkor most miért tenné? Nem beszél semmiről, hogy mi történhetett vele, és szerintem, ha megkérdezném, a keresztszüleimet ők arról se tudnának, hogy itt van a lányuk. Meg a kép is Conorral még furcsábbá tette az egészet. Amikor kihoztam az utolsó dobozt is, anya intett, hogy szálljak be a kocsiba, mert indulunk.

 - Majd utánatok megyek, csak még van egy kis dolgom! – és már indultam volna fel Ally szobájába, amikor Kelley válaszolt.

 - De ha egy órán belül nem leszel ott, én jövök visszaérted! – fenyegetett, és pár perc múlva el is indultak Allyvel együtt. Amikor látó határon kívülre kerültek felrohantam a vendégszobába és azonnal neki láttam a kutakodásnak. Először is a fiókkal kezdtem, amibe Ally még beleszórta a fényképeket, de amikor kihúztam a fiókot – a poron kívül – semmit nem találtam. Így azonnal végig néztem a többi fiókot is, majd a gardróbot is, de ott sem volt. Majd a filmes tapasztalataim alapján a matrac alatt is megnéztem és ott egy zacskóba becsomagolva meg is találtam. Igaz megakadt valami fényesen a szemem az ágy elejében, de nem foglalkoztam vele. Kicsomagoltam a képeket és egyenként végig néztem őket. Az elején főleg a családról volt kép, ezek után jött egy kép, amin majd megszakadtam a röhögéstől. Ally annyi idős lehetett, mint én, és egy zöld flitteres ruhában volt, hátából kiálló halványzöldcsillogós tündér szárnyakkal. És átkarolt egy szőke hajú lányt, aki talpig feketében vámpír fogakkal vicsorít és barna hajú lányt, aki teljesen szürkébe öltözve egy farkast formáló sapkával a fején mosolyog. Majd ugyan az a két lány kiegészülve egy negyedikkel vigyorogta, szintén abban a korban. A következőn Ally lehunyt szemmel, egy idétlen papírcsákóval a fején – amin a 18-as szám volt – elfújja a gyertyákat egy tortán. Mellette ugyanaz a három lány vigyorog. Jó pár hasonló kép volt Allyről és erről a három lányról. Biztos nagyon jó barátnők lehettek. – gondoltam. – De akkor miért nem beszél róluk? Az utolsó előtti fénykép lefordítva volt, ahogy az utolsó is. A képre nevek voltak ráírva. Cassie, El, Lissa. Pont ebben a sorrendben. Amikor megfordítottam a lapot az eddigi három lány állt rajta vicces kalapokban, fejdíszekben. A nevek ugyan olyan sorrendben voltak, mint az emberek. A szőke volt Cassie, a barna hajú volt El, és a másik szőke lány, volt Lissa. Ahogy elnéztem szilveszter vagy valami másik ünnep lehetett, ahogy elnéztem a társaságon. A képen elrejtve megtaláltam az cousinomat, ahogy… Csak gyorsan lefordítottam a lapot, majd és a következőre ugrottam, mielőtt még elhányom magam. A másik és egyben utolsó képnek a hátuljára semmi nem volt írva csak egy egyszerű szív volt oda rajzolva. Miután megfordítottam szerencsémre a döbbenetből feléledve kaptam egy sms-t Kelleytől miszerint már csak fél órám odaérni a karneválra mielőtt mindenki előtt megalázva maga rángat el oda. A képet gyorsan zsebre vágva, remélve, ha Ally hazaér nem nézi át gyűjteményét, gyorsan visszatettem a csomagot az eredeti helyére és már indultam is. Menet közben azon gondolkoztam, hogy mi köze van Conor Lane-nek hozzá. És amikor rájöttem, majd felfordult a gyomrom. Hogy az új lány, akihez több köt, mint egy sima baráti kapcsolat, annak a bátyja és az én cousinom… Mire sikerült az undorból feleszmélve végre megemészteni, hogy a képen épp Ally és Conor karolták át egymást és cssss… hogy csssó… nem tudom kimondani (és nem is szeretném), épp akkor érkeztem meg a karneválra.

<<18. rész(part2)

19. rész(part1+2)>>