Egy kis ízelítő a jövőből ;)

 Hahilhó!
Kukorka unatkozott úgyhogy itt egy kis ízelítő a "jövőből" . Mert Sonny ő Sonny!!! Csak azért is hogy bizonyítsunk. És ne kérdezzétek hogy kis S mert Kukorka nekem sem hajlandó elárulni. -.- Puszi: Ashley és Kukorka

Ujjam közé fogtam a kis poharat és egy mozdulattal lehúztam a kevéske folyadékot. Intettem a csaposnak, hogy hozzon még egyet, erre csak elém vágta az üveget. Kitöltöttem az adagot és megint lehúztam. Amikor újra tölteni akartam, valaki kikapta a kezemből az üveget. Felnéztem és Conor vádló tekintetét találtam.
- Ezt komolyan gondoltad? – kérdezte az üvegre biccentve.
- Halálosan. – próbáltam visszaszerezni az üveget, de Conor a szembe jövő csaposnak a kezébe nyomta.
- Újabban iszogatsz? – ült le mellém a bár székre.
- Csak ma kezdtem. – fordultam el tőle.
- És tegnap is ez volt a válaszod? Vagy tegnap előtt? – vont kérdőre.
- Nemrégiben nyomozgatsz utánam? – forgattam a szemem.
- Tudod épp erre járok, amikor a városházára megyek. Elég gyakran látlak erre. – mondta.
- És akkor ebből azt szűrted le, hogy egy iszákos kurva vagyok? – kérdeztem gunyorosan.
- Nem ezt mondtam. – szállt a védelmére.
- Pedig az jött le. – dünnyögtem.
- Nem vagy az, aminek elhordtad magad. – felelte. – És senki se gondol annak. Csak kíváncsi lennék, hogy újabban mitől lettél ilyen depressziós, hogy az ivásra vetemedtél?
- Én mindig ilyen vagyok. – vontam meg a vállam.
- És mitől? – feszegette a témát.
- Idézném egy sarkon álló ismerősömet: „Azt nem kötöm az orrodra!” Magyarul (vagy angolul fogalmam sincs az amcsiknál egy hogy megy - Kukorka) semmi közöd hozzá! – azzal felálltam és az ajtóhoz vettem az irányt. Szemem sarkából láttam, hogy két srác egymásnak biccent. Az egyik kirakta a lábát, hogy elbukjak és a haverja karjába essek. Gúnyosan elmosolyodtam és átlépve a fiú lába felette a srácokra néztem.
- Ez nem jött össze. – majd vissza fordulva az ajtó irányába indultam. Már épp nyitottam volna az ajtót, amikor Conor odakiáltott.
- És elárulod miért jöttél vissza Sonny? – dühösen megfordultam és ránéztem.
- Hát nem pont miattad. – mosolyogtam negédesen. Majd sarkon fordultam. Kiléptem a hűvös utcára és a telefonom épp akkor pityegni kezdett. Megnyitottam az sms-m és az állt benne.
„Jobban tennéd, ha óvatosabb lennél. Túl feltűnő vagy… Hamar megtalálnak! – S.”